A szibériai cédrus jól tud alkalmazkodni a különböző éghajlati és talajviszonyokhoz, el tudja viselni az agyagos talajt is. Nem hőigényes, de szereti a nedves levegőt. A szibériai cédrus örökzöld fa, mely eléri a 35 - 40 métert, törzsének átmérője - miközben az megmarad sudárnak, egyenesnek - pedig a 180 centimétert.

A fiatal hajtások sárgás színűek és hosszú vöröses szőr borítja őket. A kérgét - a világos szürkétől kezdve egészen a sötétfeketéig terjedő színskálában – a vöröses szín jellemzi. A cédrus rügyeit, melyek 6 - 10 mm hosszúak, hegyesek és nem gyantásak, parányi sötétbarna pikkelyek fedik.

A tűlevelek az ágakon kis fénynyalábhoz, vagy kis sugarakhoz hasonlítanak és mindig 5 tűlevélke van egy csomóban. Ez adja a cédrus bolyhos kinézetét. A tűlevélkék folyamatosan halnak el, így míg egy tűcsomó 1-2 levélkét veszít el, a többi mindig zölden marad. A tűlevelek minden 3-7 évben megújulnak és vannak olyanok is, amelyek 9-10 évig is zölden tudnak maradni.

A kifejlődött tűlevélkék 60 - 140 mm hosszúságra nőnek meg, és vastagságuk eléri a 0,8-1,2 millimétert. Keresztmetszetük háromszög alakú, ezért a három gyantabarázda kissé fogas. A Kirlianfotó a cédruson egy rendkívüli magas finomanyagú kisugárzást mutat.

Szóljon hozzá!

• Kérjük, hogy a hozzászólása kapcsolódjon a cikk témájához. Egyebek törlésre kerülnek.
• A biztonsági kód a spam kiszűrésére szolgál.
• A hozzásszólása mentéséhez a kód átmásolása és a sárga hátterű keret adatai szükségesek.