Brutovszky Erzsébet beszámolója 
Meghitt családi környezetben, Krasznahorkaváralján, 2006. március 25-én a koradélutáni órákban jöttünk össze néhányan, akik az Anasztázia olvasók lelkes táborához tartozunk, hogy baráti beszélgetés keretén belül megosszuk egymással érzéseinket és élményeinket, amelyeket a könyv olvasása során tapasztaltunk.
Nagy örömünkre szolgált, hogy meghivásunkat elfogadta,jelenlétével megtisztelt és ezáltal szinesebbé tette összejövetelünket a Vlagyimir Megre által irt világszerte nagy népszerűségnek örvendő "Oroszország Zengő Cédrusai" sorozat magyar fordítója Bartko Edith. A beszélgetésünk legelején mindenki egy-egy gyertyát gyújtott, hogy a fény és a melegség hordozója így is jelképezze azokat a tiszta, őszinte gondolatokat, melyeket Anasztázia és a világ felé vetítettünk. Ahogy érkeztek a találkozó résztvevői, úgy nyílt alkalom mindenkinek egyre jobban megismerni
a másikat.
A sorozat orosz szerzője, Vlagyimir Megre, amikor visszatért a tajgából, ahol először találkozott Anasztáziával, olyan információáradatot közölt a megjelent könyveiben, amely joggal váltott ki óriási visszhangot nemcsak az olvasók népes táborában, hanem a tudósok köreiben is. Itt az ideje, hogy mindenki tudatositsa önmagában is azt a tényt, hogy az a fokú elidegenedés a természettől, amely napjainkat jellemzi, óriási veszélyt jelent testi, lelki és szellemi fejlődésünkre. Az emberiség jövője az, ami legjobban foglalkoztatja Anasztáziát is, és üzenete, amely már milliók lelkét megérintette a megjelent könyvek által, megérkezett hozzánk is. Már beesteledett, mire leégtek a gyertyák. Záróakkordként elfogyasztottunk egy csésze teát és kellemes hangulatban ért véget egy találkozás, amely pótolni próbálja azt az űrt, amely ott tátong sok - sok ember lelkében, de Anasztázia segitségével újra megtaláltuk azt az utat, ami képes visszavezetni minket arra az ösvényre, ahol a lélek a lélekhez szól...
Meglepetésként minden résztvevő kedves ajándékkal távozott. Edith egy-egy saját kezűleg készitett és a természet lenyűgözően szép pillanatát megörökitő fényképpel ékesített színes képeslapot adott át minden kedves olvasónak. A képeslapon olvasható Anasztázia imája az Atyához.
A beszélgetés alkalmával megtudtuk, hogyan jutott el Bartko Edith ahhoz a ponthoz, amikor már kezébe tarthatta az első saját kezüleg forditott könyvet.
Bár ez a könyv csak az első lépés volt egy hosszú úton, de mindenki reméli, hogy a sorozat következő könyvei minél előbb eljutnak az olvasókhoz. Ehhez kivánunk neki jó egészséget és sok szép tiszta gondolatot. - Kérjük, hogy a hozzászólása kapcsolódjon a cikk témájához. Egyebek törlésre kerülnek.
- A biztonsági kód a spam kiszűrésére szolgál.
- A hozzásszólása mentéséhez a kód átmásolása és a sárga hátterű keret adatai szükségesek.
|
