Hírmorzsák

Megjelent a sorozat következő, 8A könyve: „AZ ÚJ CIVILIZÁCIÓ"

Rendelje meg most!


 
Főoldal arrow Vizek hullámain arrow 3. ÁRVIZEK HULLÁMAIN
3. ÁRVIZEK HULLÁMAIN

Árvizek hullámain

avagy

Úton az önkívület felé!

„Amíg a falvakban papok lesznek, a mezsgyéket nem tudjuk beszántani" - jelentette ki 1949 októberében Alexej Čepička tábornok, az akkori szlovák igazságügy-miniszter és az éppen megalakult Egyházügyi Államhivatal főnöke. A papok a falvakban maradtak, de a mezsgyék eltűntek. Eltűnésükkel hatalmas egységesített földterületek keletkeztek. Kényelmes és egyszerű traktorokkal beszántani… - mondták a szakértők. De… nyári záporok, zivatarok, felhőszakadások idején, vagy hirtelen felmelegedéskor – amikor eső hullik a korábban hófedte tájra –, éppen e hatalmas területek hatványozzák az árvizek és árhullámok kialakulásának kockázatát. A tökéletes, egyedi megoldások közül lássunk néhányat, amelyeknek köszönhetően ma már egyik árvízből a másikba lubickolhatuk.

1. Kép

Íme ilyen volt Szlovákiában egy jellegzetes vidéki táj még a múlt század 60-as éveiben (Kysuce 1964) - apró földdarabok a rétegvonalak mentén. A mezőgazdasági terület megművelése, mint kulturális örökség maradt fönn még a középkorból és működött „jól” egészen a kollektivizáció beindításáig és a termelőszövetkezetek létrehozataláig. A mezsgyék mindig az esővíz patakokba való folyásának a lassító eszközei voltak.

1. ábra

 

2. Kép

Tipikus mezőgazdasági terület: Észak Szlovákia – Árva környéke a múlt század 60-as éveiben – az ilyen lépcsőzetes, teraszosított dombok lehetővé tették, hogy az esővíz ne folyjon teljesen el, a felszínen lassították, visszatartották az esővizet.

Ám így az aszály ellen is védték a földeket.

 

2. ábra

 

3. Kép

Jellegzetes agrárterület a 21. évszázad elején

(Vrbov pod Tatrami község határa a Magas Tátra alatt, 2008).

Az esővíznek nincs ideje beszivárogni a földbe,

sűrűbb és gyorsabb eső esetén a víz ömlik le a dombról.

 

3. ábra

 

 

4. Kép

A falvakból a határba vezető mezei utak az esővíz számára valóságos „csúszdákká“ válnak, amelyek azt egyenesen a falvakba hömpölyögtetik, ahol veszélyeztetik az emberek biztonságát és hozzájárulnak az árvizek kialakulásához

(Kysuce, Stará Bystrica, 2009).

 

4. ábra

 

5. Kép

A mezők jelenlegi, korunkra jellemző megművelési módja nem csupán az esővizet zúdítja lefelé a dombokról és elősegíti az árvizek kialakulását, hanem az esővízzel lemosatja a földekről a táp- és ásványi anyagokat is.

(Vrbov pod Tatrami község, a Magas Tátra alatt, 2008)

 

5. ábra

 

 

6. Kép

A szántóföldek egybeolvasztása – a mezőgazdasági terek eróziójának és az árvizek okozóinak egyik jelentős tényezője

(Roskovány - Rožkovany, Felső-Tarca vidéke - Horná Torysa, 1997)

 

6. ábra

 

7. Kép

Az esővíznek a városi dombokról való elfolyása szintén hozzájárul az árvizek kialakulásához, s ez Kassán

ráadásul sár-bónusszal ajándékozza meg a teniszpályák látogatóit

(Kassa - Košice, 2006)

 

7. ábra

 

 

8. Kép

Az esővíz elvezetésének szerkezeti rendszere nagymértékben növeli az árvizek kialakulásának veszélyét.

(Szepesség - Spiš, 2008)

8. ábra

 

9. Kép

A tipikus városi gondolkodás Szlovákiában ezt a „zseniális” megoldást agyalta ki sártalanításra és a városi topánka védelmére:

9. ábra

 

Ám az esővíznek e gyors elvezetése a tetőkről, aszfalttal és kővel borította területekről rendkívül emeli az árvizek kialakulásának veszélyét.

(Eperjes - Prešov, 2008)

10. Kép

A névtelen keskeny patakok szabályozása, árkosítása és tobogánosítása Szlovákiában meggyorsítja a vízgyűjtő terek fenti részeiből való vízelvezetést. A víz a völgyekben hatalmas víztömegekké duzzasztott árjai viszont a lenti szomszédokat már teljesen elöntik.

(Kysuce, 2009)

10. ábra

 

11. Kép

Szlovákiában mára már több mint 8.000 km folyami meder van szabályozva. S a szabályozás egyre tovább folyik. Az EU alapok pénzeiből egyre több kilométer készül el. Így a felső szomszéd alsó szomszédját úgy önti ki, mint az ürgét.

(Hričov, 2008)

11. ábra

 

12. Kép

A csatornák, árkok, patakok, kisebb-nagyobb folyamok elviszik az "emberi szemetet", elraktározzák a tározók felületein, ha valahol útközben ilyen akad,… hogy ilyen „vad-regényessé” változtassák a dombok között a völgyben meghúzódó egykor szépséges tavakat (Szepesség - Spiš, Ružín víztározó, Margitfalva - Margecany, 2008)

 

12. ábra


S lám, milyen egyszerűen meg lehet kapni mindazt a „pluszt”, ami az árvizekhez kell! Hát nem „zseniális”?!

Az esővíz egyre gyakrabban elfolyik, eltűnik onnan, ahol szükség volna rá, hogy egyre gyakrabban öntse ki szomszéd a szomszédot akár egy-egy kiadósabb eső után is. A sok szabályozás elvezeti nem csupán az esővizet, szemetünket,… hanem még a föld tápelemeit is! Így válik terméketlen szemétdombbá a „Kert”, mely ránk lett bízva.

S ennek okán az árvizektől való állandó félelembe, rettegésbe vezető úton járunk,… Egyáltalán nem azon – ahogy azt tévesen hisszük – a jobb és magasabb minőségű élet felé vezető úton!  

S bizony, bizony, drága Barátaim, „áldhatjuk” Čepička tábornokot, aki nem csupán a mezsgyéket tüntettette el, hanem felszántatta szívünket, lelkünket is.

Hiszen közben elfelejtettük, hogy hű kertész módjára a Kerttel kellett volna törődnünk,… ha nem akarjuk, hogy úgy bocsátassunk el, mint valami mihaszna senki, ki a Kertre érdemtelen.


Tisztelettel:


Michal Kravčík és Bartkó Edith 

2009. december 25., Karácsony első napja, péntek 22:50

www.anasztazia.hu

Michal Kravčík

Michal Kravčik

A „Ľudia a voda“ (Az emberek és a víz) egyesület vezetője

Kassa, Szlovákia

 

 
< Előző   Következő >
© 2012 Anasztazia.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.