|
Megjelent Baji Béla : Önfenntartó biogazdálkodás - Permakultúra című, a témában hiánypótló könyve! Tisztelt Olvasók!
A napokban megjelent Baji Béla : Önfenntartó biogazdálkodás - Permakultúra c. régen várt, hiánypótló könyve. Ajánlóként álljon itt a könyv "Előhang" fejezete, valamint a Tartalomjegyzék.
A könyv a szintén mellékelt PLAKÁTON lévő terjesztőktől, illetve a
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
címen rendelhető meg.
Előhang:
Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk.
Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását, és annak
rendje-módja szerint, ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk
permeteztem, metszettem műtrágyáztam a fákat. Termettek is
szépen, de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt,
a fákat ellepték a kártevők, kórokozók. Ez a
vizsgaidőszakban volt, és a körtefák tele voltak körte
levélbolhával, ragadtak a kárevők által kibocsátott
mézharmattól. Pár évvel később, 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin
Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. könyve. Amit ebben
a könyvben olvastam, hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök
számára. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák, ha nem permetezzük
őket gomba, és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak,
addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Mégis úgy döntöttem
megpróbálom.
Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési
módszerére, és elhagytam a műtrágyázást. A vegyszeres
permetezést évi 4-5-re ritkítottam. Meglepő módon nem
szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem
okozott komoly gondot (barackmoly, körtevarasodás,
gyümölcsmolyok).
A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam,
helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket,
teákat alkalmaztam permetező szerként. A kór és károkozók
közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly
gondot továbbra sem, némelyek viszont megjelentek. Így a
levéltetvek, az őszibarackfán, a cseresznyén a Blumeriella.
Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Ezután
állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet.
1986-ban olvastam Bill Mollison, és David Holmgren könyvét a
permakultúráról. Fő mondanivalója az, hogy ha az ember
továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak
fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és
önmagát. Megoldásként a természetben zajló ökológiai
folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember
élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza
a fogyasztás drasztikus csökkentésének, és a természetből
való „házi” energianyerésnek a fontosságát.
Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt,
mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül, de az
ajánlott módszerek természetszerűsége, szellemessége, és
szépsége annyira megragadott, hogy úgy gondoltam, ha ennek
csak a fele is megvalósítható, már érdemes kipróbálni.
Éppen húsz éve kísérletezek. Most azt mondom: legalább a
fele megvalósítható!
A dátum azóta két évet ugrott: Úgyhogy huszonkét éve...
Tartalomjegyzék
Ajánló - Amelyben javaslatokat teszek, hogy a külömböző beállítottságú olvasók hogyan közelítsék meg a könyv tartalmát.
Előhang - Amelyben elmesélem, hogyan kerültem kapcsolatba a „biokertészkedéssel”, majd a permakultúrával.
I rész: Mi is az a permakultúra?
Permakultúra az ökogazda szemével - Amelyben leirom, hogy miért, és miben több a permakultüra a megszokott értelemben vett ökológiai gazdálkodásnál. Hogyan, és milyen helyzetekben lehet hasznosítani a permakultúra előnyit az ökológiai gazdálkodásban?
Permakultúra, és a földműveléstan klasszikusai. - Melyben feloldom a XIX., és XX. század első felének klasszikus földműveléstan, és a permakultúra tanítása között feszülő ellentmondásokat
Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban - Melyben ismertetem a hazai néprajzos, és történész kutatók eredményeit az ártéri fokgazdálkodás, és a gyümölcsészet területén, a Kárpát-Medencében.
A permakultura előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában - Melyben bemutatom a a Föld több pontján elindított permakultúrával rokon természetszerü gazdálkodási kezdeményezéseket, el rámutatok, hogy ezeket hogyan olvasztoták be a permakultúra föltalálói a permakultúra anyagába.
A permakultúra világmozgalmának története, és működése - Amiben leirom, hogyan lett egyetlen ember munkájából egy világmozgalom, és hogyan működnel ennek szervezetei külföldön, és Magyarországon
Mit tanít a permakultúra? - Ez a fejezet tartalmazza a permakultúra törzsanyagát: Az etikai indíttatást, azokat az ökológiai összefüggéseket, tervezési elveket, és segédleteket, amelyeket egy permakultúra könyvből, vagy egy tanfolyamon megismerhetünk. Mindezeket jórészt saját tapasztalatokon alapuló gyakorlati példákkal illusztrálom.
Szembesülés a tényekkel:Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? - Melyben néhány, saját prakszisomból vett példán mutatom be, hogyan alkalmaztam amit a permakultúrából megtanultam.
A tervezés első lépése: A megfigyelés. - Melyben ismét konkrét példákon mutatom be, hogy mit, és hogyan érdemes megfigyelnünk egy adott területen
A permakultúrás gazdaság elemei - Melyben ismertetem azokat a létesítményeket, megszokottól eltérő módon művelt területeket, tartott állatokat, és a közöttük előre eltervezett módon létrejövö hasznos kölcsönhatásokat, amelyek egy permakultúrás gazdaságban előfordulhatnak.
Az eddig tárgyaltak egybe szerkesztése - Nehéz azt az élményt leírni, amikor az ember fejében kigyullad egy lámpa: Elkezd permakultúrásan gondolkodni,és soha többet már nem is tud másképpen.
A permakultúra gazdasági-szociális vonatkozásai - Ennyiben több a permakultúra, mint gazdálkodás: Közösségszervezés, szociológia, jó értelemben vett marketing. Ismertetem azokat a lehetőségeket, és gyakorlati példákat, amelyek kikerülve a globalizált világ embernyomorító erőit, vitális helyi közösségeket, és kapcsolatokat, hoznak létre pénzügyi, gazdasági, és közösségi területeken
II. rész: Permakultúra mit-hogyan? - Ebben a részben saját tapasztalataimat teszem közzé, néhány permakultúrás gazdálkodási elem létrehozásával, és működtetésével kapcsolatban
III rész: Permakultúra praktikák: - Apró ötletek sorozata arról, hogyan lehet konkrét probémákat megoldani |
1 hektár föld
Írta : Karácsony Csaba dátum: 2010-01-16 09:57:51
Hello !
Arról tud valaki mondani bármint, hogy ha én szeretnék vásárolni 1 hektár szántót, hogy kialakítsam a családom számára ezt a teret, azt hogyan kell a hivatalos szerveknél elintézni.
Úgy tudom, nem lehet csak úgy szántóra házat építeni. Építési telekké kell minősíteni ? A szántóra bármint ültethetek, vagy annak gyümölcsösnek kell lennie ?? A szomszédok nem hiszem, hogy hasonlóképp gondolkodnak...
Válaszokat köszönöm előre is
Karácsony Csaba
info kukac kamex.hu
|
- Kérjük, hogy a hozzászólása kapcsolódjon a cikk témájához. Egyebek törlésre kerülnek.
- A biztonsági kód a spam kiszűrésére szolgál.
- A hozzásszólása mentéséhez a kód átmásolása és a sárga hátterű keret adatai szükségesek.
|
