Tisztelt Olvasók!
Hankó Gergely vagyok, a rovat háziasszonyának, Orsinak a férje. Orsikám honlappal kapcsolatos tevékenységét figyelve kiderült, egyre többen érdeklődnek az Anasztázia-könyvekben leírt telek, személyes élettér-szeretettér gyakorlati megvalósítása felől. Sokaknak nem a könyvek elméleti oldala a könnyebb, hanem inkább a gyakorlati oldal felől közelítenék meg a témát. Ilyen vagyok én is…
Az alábbiakban ismertetett könyvekben komoly egyezések vannak az Anasztázia-könyvek iránymutatásaival, és a saját élettér "gyakorlati" megvalósításában adhat nagy segítséget az olvasóknak: a konkrét növénytársításoktól, kert kialakítási ötletektől és sikeres TAPASZTALATOKtól kezdve egészen a kert / lakóház tájolási megfontolásokig nagyon széles a paletta. Ezt a cikket azért írtam meg, mert sajnos egyre égetőbbé válónak érzem környezetünk pusztulását. Saját túlélési esélyeinket nagyban javítja, ha önfenntartó / önmagát újratermelő, sőt megfelelő alkalmazás mellett plusz erőforrást termelő környezet vesz bennünket körül! Közel 4 éve van kertes családi házunk, azóta "intenzíven" foglalkozunk a kertműveléssel, konyhakerti növénytermesztéssel. Ehhez lelkesen bevásároltunk mindenféle könyveket, szakirodalmat, ám ezek közül jónéhány sajnos csak kémiai anyagokkal, növényvédő szerekkel, műtrágyákkal stb. javasolja elérni a megfelelő terméshozamokat. Én ezt egyrészt a permetező készülék hiányából adódóan, másrészt a mérgektől való irtózásom miatt elvetettem, így más módszer hiányában csak úgy-ahogy termett a kiskert. EGÉSZEN EDDIG. Azonban a "Biofüzetek" c. kertészeti sorozat alapvetően más gondolkodás nyomán született. A sorozatot a 80-as évek közepén adták ki. A füzetekben a szerves anyagokból készítet komposzt, a szerves (istálló) trágya, valamit egyéb módszerek (szivárogtató öntözés, talajtakarás, dombágyásos művelés stbstb) segítségével működtetik a kertet. A permetezést továbbra is használják, ám az többnyire szerves, növényi alapú, házilag is elkészíthető szerekkel történik, sőt sok füzetben a permakultúra (lásd alább!) alapvető módszerei is megtalálhatóak. Mindenkinek CSAK AJÁNLANI TUDOM a neves szerzők által írt, több mint 30 füzetet számláló sorozatot, amelyek könyvtárakban találhatóak meg, vagy pl. internetes antikváriumokból és cserebere oldalakról gyűjthetőek össze.
Kedvcsinálóként a szerzők és a füzetcímek: 1. Biogazda, biokertész – új gondolkodási és művelési mód kertbarátoknak 2. Méreg nélkül – Egészségesebb kerteket és kertészeket 3. Seléndy Szabolcs: Talajművelés másképpen – komposzttal, talajtakarással 4. Dombágyásos kertművelés – Családellátás 25m2ről 5. dr. Oláh Andor: Reforméletmód,-étrend – A természetgyógyászat 6. Peter Sova: A biokertészkedés – elvei, módszerei, irányzatai 7. Gertrud Franck: Növénytársítás – az öngyógyító veteményesben 8. dr. Győrffy Sándor: A bioveteményes társnövényei 9. dr. Mezei Ottóné: Biodinamikus szemléletű kertész vagyok 10. dr. Oláh Andor: Biogyógyszerek – a gyógyító növények 11. Biotanácsadó – a talajról és tápanyagokról 12. Peter Sowa: Biolevek – természetes anyagokból 13. Frühwald Ferenc: Gilisztatenyésztés a biokertben 14. Szentendrey Géza: A madarak – a biokertész növényvédői 15. Szász János: Bioépítészet – környezetbarát építőknek 16. Bio… - szövetségben a természettel 17. Szabó S. András: A radioaktív szennyeződés megjelenése biológiai környezetünkben 18. dr. Velich István: Biológiai védekezés ellenálló zöldségfajtákkal 19. dr. Tóth lászló – Honti Vince: Környezetkímélő energiaforrás a szélmotor 20. Galambosi Bertalan – dr. Lévai Judit – dr. Őrsi Attila: Mérgező növények – és egyéb, emberre veszélyes kerti „károsítók” 21. Surányi Dezső: Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták 22. dr. Győrffy Sándor: Gyógyító munka a biokertben 23. dr. Győrffy Sándor: Szerszámok a biokertben 24. dr. Mezei Ottóné: A teljes értékű kenyér 25. dr. Oláh Andor: A gyógyító víz 26. Armin Lutz: Hogyan lehetek biokertész? 27. Armin Lutz: 100 jótanács a biokertészeknek 28. dr. Sziráki György: Növényvédelem feromonos rovarcsapdákkal 29. dr. Budai Csaba, dr. Polgár László: Fürkészdarazsak a növényházban 30. dr. Katona Edit: A természetes italokról Számozatlan füzetek: - Ránky Edit: Müzlicsemege - Ránky Edit: Csírazöldség a natúrkonyhában Másik nagyon érdekes és működő módszer a PERMAKULTÚRA. De mi is ez? Nagyon tömören, a www.permakultura.hu szerint : "Permaculture is a design system for creating sustainable human environments. Bill Mollison" "A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer. Szentgyörgyi Etelka (ford.)"
A módszerhez többnyire a japán Masanobu Fukuoka, illetve az ausztrál Bill Mollison nevét kötik a külföldi szakirodalmak, magyarul könyvük legjobb tudomásom szerint nem jelent (még) meg. Sőt, magyarul a permakultúra témában könyv még egyáltalán nem jelent meg.... Baji Béla (Magyar Permakultúra Szövetség!) mostanában fog jelentkezni ebben a témában írt könyvével, érdemes figyelni a megjelenését.
Fukuoka könyvét - The One-straw revolution : Az egy szalmaszál forradalma címmel - szereztem meg és olvastam el először. A könyv angolul érhető el, választékos angolsággal 1978-ban, Fukuoka egyik tanítványa segítségével íródott. A könyv Fukuoka japán szigeteken lévő, ottani klímára alapozott önfenntartó, megvalósított gazdálkodását mutatja be, nagyon komoly filozófiai / gondolati és életmód háttérrel. Fukuoka igen komoly termésátlagait a talajerő növelésével érte el. Ezt – többek között – a területre vetett növények sorrendje, azok ültetési ritmusa, valamint a betakarított gabonák (rizs, árpa, rozs) összes szalmájának a területre történő visszahordásával érte el. A visszahordott növényi részek egyrészt takarják a talajt, így az nem szárad ki illetve a gyomosodás sokkal kisebb, másrészt a szalma lebomlásakor azok szerves anyagi azonnal visszajutnak a talajba, így a komposzt gyakorlatilag a termőhelyen keletkezik, és a növények azt újra fel tudják használni. Növénytermesztési módszerének magyarországi hasznosítása az igen eltérő klimatikus viszonyok, és a növények tenyészidejének eltérő hossza miatt szerintem nem igazán lehetséges, de a talajerő növelési módszere, az élet- és gondolkodási mód nagyon-nagyon fontos!
A másik szerző Bill Mollison; munkásságát nagyszámú könyv, dolgozat, előadás és tanfolyam jelzi. Ausztráliában foglalkozott a témával, működő gazdaságokat hozott létre, és az 1970-es évek végétől kezdve nagy sikerű tanfolyami oktatás keretében tanítja módszereit és eredményeit. Ennek a tanfolyamnak az anyaga angol nyelven letölthető a világhálóról, és szabadon másolható, terjeszthető, sőt, ezt az író kifejezetten támogatja is. Az anyag ANGOL nyelvű, az 1981-es tanfolyamok alapján készült, letölthető INNEN A dolgozat nagyon értékes, konkrét megvalósított helyzetekkel, megoldásokkal és ábrákkal gazdagon ellátott, és ha már csak a címeket olvassuk is át, azonnal érezhető, hogy ez valami EGÉSZEN MÁS...! - I.: Bevezetés a Permakultúrába - II.: Permakultúra nedves területeken - III.: Permakultúra száraz területeken - IV.: Permakultúra alacsony fekvésű szigeteken - V.: Permakultúra magasan fekvő szigeteken - VI.: Permakultúra sziklás területeken - VII.: Permakultúra a tűz elleni védelem szolgálatában - VIII.: Permakultúrás tervezés - IX.: Permakultúrás megoldások - X.: Erdők a permakultúrában - XI.: Víz a permakultúrában - XII.: Permakultúra városi- és városszéli területeken - XIII.: A permakultúrás közösség - XIV.: A permakultúrás alternatíva - XV.: Permakultúra milliomosoknak
Az anyag értéke miatt érdemes lenne lefordítani, és az egyes ránk vonatkozó fejezeteket közkinccsé tenni, ebben önkéntes segítők jelentkezését várjuk! Üdvözlettel GErgo |
permakultura Írta :
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
dátum: 2009-06-11 00:38:36 Orommel latom hogy a permakultura fogalma immar Magyarorszagra is beillant... Angolul mar sok anyag elerheto a temarol, es van szerencsem ismerni tobb embert aki ezzel foglalkozik, es tanulni toluk. Perma- vagy erdokultura a termeszettel valo egyuttmukodest jelenti, ami vegre veget vet annak a tobb evezredes oruletnek, miszerint ezen a boseges bolygon csak akkor van elelem ha mi azt eroszakkal es harccal teremtjuk meg. Szantas, asas, permetezes, egyenes sorok, es foleg fairtas, no meg a folyamatos gyomlalas... a mezogazdasag egy folyamatos harc a termeszet ellen. Mert hogy Mi jobban tudjuk hogyan kell termelni mint maga a Fold. Hmmm. Jol megmutattuk neki, mi? Szerencsere adott a modszer, es kis logikus tanulassal megertheto, hogyan lehet letrehozni egy onfenntarto, onellato rendszert, ami duskal eheto es valtozatos elelemben, es a munka abbol all hogy szuretelj... Kivanok mindenkinek jo tanulast hozza!
|
- Kérjük, hogy a hozzászólása kapcsolódjon a cikk témájához. Egyebek törlésre kerülnek.
- A biztonsági kód a spam kiszűrésére szolgál.
- A hozzásszólása mentéséhez a kód átmásolása és a sárga hátterű keret adatai szükségesek.
|