A Moszkvai Kutatóintézet tudósai, akik az Anasztáziával kapcsolatos jelenségeket kutatják, igy fejezték ki magukat:

"A legnagyobb szellemi tanítók, akik vallási tanokat, filozófiai rendszerekt és tudományos kutatásokat hagyományoztak az emberiségre, hatásukban nem érik el Anasztáziának az emberi szellemre gyakorolt hatásának a gyorsaságát. Az ő tanításaik a köznapi életben megjelenésük után csak néhány száz esetleg ezer év múltán lettek látható módon jelen.

Anasztáziának erre elég volt egy pár hónap s elérte ezt beszédek, előadások vagy szellemi traktátusok írása nélkül, csupán azzal, hogy az emberek érzéseit célozta meg, érzéseikre hatott és az érzéseiket lobbantotta lángra alkotásra serkentve mindazokat az embereket, akik szivét gondolatai megérintenek. És ez az alkotó lelkesedés azonnal kézzel fogható valósággá változik."

Ki tehát Anasztázia?

Valós lény vagy valamiféle szimbólikus kép? Őszintén mondom, nem tudom. Tálán mindkettő, de ami fontos, az a „Fényes Jövő” viziója, melyet az emberiség elé tár. Jobban mondva nem tárja az emberiség elé, hanem azonnal alkotja is olyannyira érezhetően, hogy a történéseken kívül maradni az olyan ember számára, aki beleolvasott könyveibe, lehetetlen.

A jövő számára egy új szellemi hangot üt meg és segít az anyagi világban megvalósítani az emberiség legfényesebb álmait. Szándékainak tisztaságával teljesíti feladatát, melyet vállalt - átviszi az egész világot a „Sötét Erők” idöszakán. Ki-ki maga döntse el, hogyan áll Anasztázia üzenetéhez.

„Ne keressetek engem”- mondja Anasztázia, „akinek szive tiszta, az lát engem!”

Forrás: Pútnici.sk 

Szóljon hozzá!

• Kérjük, hogy a hozzászólása kapcsolódjon a cikk témájához. Egyebek törlésre kerülnek.
• A biztonsági kód a spam kiszűrésére szolgál.
• A hozzásszólása mentéséhez a kód átmásolása és a sárga hátterű keret adatai szükségesek.