|
Képes beszámoló egy Csehországban létrehozott családi ökotelepülés nyári táboráról. Haluzice, 2008. július 6-20 és július 20- augusztus 3.
Harmadik találkozónk egyik cseh vendége, Viktor Motyčka, meghívására vettünk részt az idén harmadik alkalommal megrendezett nyári táborban Haluzicében, melynek célja a természet titkainak kalandos megismertetése a gyermekekkel. A tábor előfutára a Csehország-i Scsetyinyin-féle erdei iskolának. 
Sántha Izabella (balra) örömmel vállalkozott arra, hogy elkísérjen utamon, a helyszínen pedig újabb segítőre akadtunk Jana (középen) személyében, aki, bár szlovák, de jól beszél magyarul.
Az első természeti kép, ami fogadott bennünket megérkezésünkkor Haluzice völgyében. A lovak hatalmas elkerített területen legelésznek békésen s ha megszomjaznak, tavat is találnak.
A három közösségi épület közül ez a fehér készült el teljesen a felújítás során. Az alsó szinten található a konyha, a felső szinten táncterem közösségi események megtartására.
A jobboldali épület nyitott, jelenleg ebédlőként és alkotóházként funkcionál. A padlástérben a kislányok aludtak a nyár folyamán. A kis ösvényt és a felfelé vezető lépcsősort a gyermekek építették. A távolban, a fák takarásában álló ház a terület tulajdonosáé, aki családjával együtt egész évben a völgyben lakik.
Az óriási térben nem messze az épületektől két indiánsátor állt. Fiúk aludtak az egyikben, míg a másikat esti együttlétekkor használták. Baloldalt, a kék színű csillagos égbolt alatti színpad deszkáit előadások alkalmával koptatták.
Gyerekek játszanak, olvasnak, tevékenykednek az ebédlőben. A délelőtt folyamán kézműves foglalkozások kötötték le figyelmüket, de akinek inkább fürödni volt kedve a tóban, az szabadon dönthetett úgy, hogy a foglalkozást kihgyja. A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát.
Sárcsúszda – jelenleg pihen. 
A TŰZ elem képeken. 
Szeretet a Szeretet Terében. 
Rokka, mint munkaeszköz. 
Szívből szívesen. Dísz az ebédlőasztalon a helyi alapanyagokból. 
A találkozó egyben lehetőség is volt a cseh-magyar együttműködésre. Viktor és felesége érdeklődve hallgatta ötleteinket, visszajelzéseinket, híreinket Magyarországról. Egyúttal hasznos információkat cseréltünk az iskola alapítással kapcsolatos kérdésekben. 
Hímzett terítőnket nagy örömmel fogadták a házigazdák vacsora előtt. 
Az étkezések teljes lebonyolítása, a főzést kivéve, a gyermekek feladata volt. Egyszerre ettünk, addig senki sem kezdhette el, amíg mindenki ott nem ült az asztalnál a tál ételével együtt. Megfogtuk egymás kezét, elénekeltünk egy cseh dalocskát, csak ezután kezdtünk étkezni. Hús nélkül készült minden eledel, teljes értékű tápanyagokban gazdag és iszonyatosan finoman elkészítve. A szakács nagyon népszerű lett… 
A mesét nemcsak hallgatni, nézni is lehet. A gyermekeknek ez inkább érdekesség, mint megszokás volt. 
A tábor apraja nagyja összegyűlt a közösségi épületben értékelni a táborban történt eseményeket. Őszinte, néha megmosolyogtató, máskor elérzékenyülést hozó pillanatok voltak ezek. 
A táborzáró program kóristái gyönyörű dalokat énekeltek fuvolakísérettel. Viktor kezelte a súgógépet. Mindenki, egyedül vagy csoportban, szabadon választhatott egy olyan művet, amit szívesen előadna, melyet aztán egész héten gyakorolhatott, majd a tábor végén előadhatta. A közönség a gyermekek szüleiből és meghívott rokonaiból állt. A tábor végén mindenki szép élményekkel távozott, mi pedig megegyeztünk vendéglátóinkkal, hogy jövőre már a magyar gyerekek részvételével találkozunk ugyanitt. - Kérjük, hogy a hozzászólása kapcsolódjon a cikk témájához. Egyebek törlésre kerülnek.
- A biztonsági kód a spam kiszűrésére szolgál.
- A hozzásszólása mentéséhez a kód átmásolása és a sárga hátterű keret adatai szükségesek.
|
