Röviddel a tajgából való megérkezésem után újra Gelendzsik városába utaztam, ahol éppen olvasókonferenciára készülődtek. A Krasznodar megye Gelendzsiki járás képviselőjének a helyettese elvitt engem Michail Petrovics Scsetyinyin akadémikus erdei iskolájába.Szóljon hozzá!
Ki ő? Megszoktuk, hogy úgy jellemezzünk valakit, hogy elmeséljük az életrajzát, felsoroljuk kitüntetéseit, társadalmi pozícióját. Az adott esetben azonban mindez értelmetlen.
Az én pici fiam, a kis Vlagyimir, elaludt. A szoptatás után még egy ideig valamivel játszott a fűben. Megérintette, megtapogatta a cédrusról lepottyant tobozt, megpróbálta megnyalni. Az égen fölötte átúszó felhőket nézegette.
Egy tudományos felmérés részeként kutatók megkérdeztek néhány 4 és 8 év közti gyermeket arról, hogy szerintük mi a szeretet. A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága sok esetben a kérdezőket is meglepte. Szóljon hozzá!
